Kérdezz! Felelek

Minden út a komposzthoz vezet! …de talán nem mindegy, milyen úton jutunk jutunk el odáig… Ha kérdése/d van a KOMPOSZT-tal kapcsolatban, kérdezz/en!

Diólevél. Ellenség vagy jóbarát? 

_MG_2327_diolevel_0.jpgA közhiedelem szerint a dió levelet meg kell semmisíteni. Az igazság az, hogy a friss dió levélben valóban vannak növekedésgátló anyagok, de ezek a komposztálódás során lebomlanak. Te hát nyugodtan eláshatjuk a csatabárdot, és a diólevelet korlátozás nélkül felhasználhatjuk a komposztáláshoz.

Melyik fajta komposztáló lesz a legmegfelelőbb az én igényeimnek?

A konyhában nap mint nap keletkező zöldjavak komposztálásához azonban szükségünk van egy vagy két komposztáló tartályra. Ezek az általában fából vagy műanyagból készült, az utóbbi esetben felfelé keskenyedő hasáb alakú, tetővel ellátott eszközök optimális körülményeket teremtenek a komposztálódási folyamatokhoz. A két komposztáló azért előnyösebb, mert ha az egyik megtelt, megkeverés után hagyhatjuk a benne lévő anyagokat tovább komposztálódni.
Ilyenkor kerülhet sorra a másik. Ha nem túl nagy a család, mire ez is megtelik, az elsőben éretté válik a komposzt. Azután minden kezdődhet elölről. Tavasztól őszig, amikor a legmegfelelőbbek a körülmények, akár 5-6 hó nap alatt virágföld minőségű komposztunk keletkezik.
Ha szemügyre vesszük a komposztálót, külleméből magunk is rájöhetünk néhány fontos szempontra, illetve hogy melyek a komposztálódás feltételei. Vegyük sorra őket:

  • Alapanyaga műanyag: könnyen kezelhető, tartós.
  • Felfelé keskenyedő tartály forma: egyszerű felemel ni, ezért a komposztálódó alapanyagok időközönként könnyen megkeverhetők és a kész komposzt is gond nélkül kitermelhető.
  • A tartály alul, a talaj felé nyitott: szorgos termelőmunkásaink, a talajban lakó élőlények: gombák, baktériumok, giliszták könnyen hozzáférhetnek az alapanyagokhoz.
  • Légzőnyílások a paláston: az élőlényeknek működésükhöz levegőre van szükségük (oxigén, nitrogén).
  • Zárt oldalak, tető: A komposztáláshoz megfelelő nedvességtartalomra is szükség van, tehát jó, ha a komposztálóba kerülő alapanyagok nedvesek maradnak, ugyanakkor például a túl nagy mennyiségű eső káros rothadási folyamatokat indíthat el. A zárt tér – különösen a hideg hónapokban – segíti fenntartani a folyamatokhoz szükséges hőmérsékletet.

Milyen előnyei vannak a gyakori keverésnek illetve az alapanyagok aprításának?

Ha minél gyorsabban szeretnénk a természet munkájának gyümölcsét élvezni, a folyamatok meggyorsítása érdekében a komposztálóba kerülő alapanyagokat aprítsuk össze. Ezzel elősegítjük, hogy az élőlények nagyobb felületen férhessenek a zöldjavak-hoz. Ha egyenletesen jó minőségű komposztot szeretnénk, érdemes néhányszor megkevernünk a komposztban lévő anyagot. Ezzel a túlnedvesedésnek is elejét vehetjük. Rostáljuk át a kész komposztot. Távolítsuk el a szennyezőanyagokat, a nem komposztálódott növényi részeket pedig keverjük az új komposzt alapanyagokhoz.

Mi mindenre jó a komposzt?

Az eddigiekből már kiderülhetett, hogy a komposzt vagy humusz a növények számára pótolhatatlan tápanyagforrás. Első sorban azért, mert benne a szükséges tápanyagok lekötött formában vannak ugyan, mégis a növények folyamatosan felvehetik őket. Ez az óriási előnyük a műtrágyákkal szemben, amelyek csak addig elérhetőek a növények számára, ameddig egy kiadós eső be nem mossa őket a talaj mélyebb rétegeibe (gondoljunk csak a felszín alatti vízbázisaink, folyóink, tavaink elnitrátosodására).

A komposztot tehát mind a szoba- és balkon növényeinkhez, mind a kerti növényeinkhez felhasználhatjuk, hiszen tápanyagra mindegyiküknek szüksége van. Az érett komposzt felhasználható önmagában is, de szükség szerint keverhetjük földdel vagy homokkal is.

Mit lehet tenni rágcsálók megjelenésekor?

Egy jól zárható edény vagy egy jól letakart halom - ha a megfelelő módon állították össze - nem vonzó a rágcsálók számára. Tapasztalataink szerint rágcsálók általában ott telepednek meg a komposztban, ahol nem zavarják őket. Vagyis megelőző intézkedés lehet a gyakori forgatás. Szintén megelőzhetjük a rágcsálók megjelenését, ha a számukra vonzó hőkezelt ételmaradékokat nem tesszük a komposztba. A rágcsálók felbukkanásának lehetséges oka: szabadon heverő konyhai hulladék, különös tekintettel a sült/főtt ételmaradékra (különösen húsmaradékra vagy gabonafélére, pl. kenyérre). Ha valamilyen rágcsáló (egér, patkány) tűnik fel a komposztunkban, akkor a legfontosabb teendőnk: érdektelenné illetve megközelíthetetlenné tenni a komposztot a számukra.

Szükséges beavatkozás:

- távolítsuk el a „vonzó falatokat”
- ha ez nem lehetséges, akkor alaposan dolgozzuk be komposzthalmunk belsejébe
- forgassuk át a halmot, hogy megemelkedjen a hőmérséklete
- takarjuk be oltófölddel, szárazanyaggal (avarral, faaprítékkal), zeolittal
- fedjük be valamilyen takaró anyaggal (pl. geotextillel) is.

Érdemes kipróbálni néhány népi praktikát, ami elűzi a rágcsálókat:

- szórjuk körül a halmot cayenne borssal, az elriasztja őket
- ültessünk olyan növényeket a komposzt köré, melyeket - biokertészek tapasztalata szerint - kerülnek a rágcsálók (pl. nárcisz, császárkorona, kutyatej, ebnyelvfű, somkóró, fokhagyma, napraforgó)