Kompostforum Schweiz

A Kompostforum Schweiz Egyesület kb. 300 taggal (köztük mezőgazdasági csoportosulások) rendelkező egyesület. Legfőbb tevékenységeik: a helyi komposztálás népszerűsítése, a biológiailag lebomló szerves anyagok kommunális hulladékon belüli arányának csökkentése, szakmai továbbképzések szervezése, komposztálási tanácsadás. Az egyesület elnökével készült interjúnkat itt olvashatják.

corinnegubler.jpg
Corinne Gubler

Interjú Corinne Gublerrel, a svájci Kompostforum elnöknőjével

Komposztfórum Magyarország (KM): Röviden összefoglalná, hogyan jött létre a svájci Kompostforum?

Corinne Gubler (CG): A 80-as évek végén, és a 90-es évek elején egy csoport fiatal agrármérnöknek tanuló diák nevéhez fűződik az egyesület megalakítása. Egyikük a szakdolgozatát egy nonprofit egyesület megalakításáról írta, és ezt átültették később a gyakorlatba is. Eleinte négyen voltak, egy elnök, és három elnökségi tag. Főleg környezetvédelmi és hulladék-tanácsadással foglalkoztak. Mára közel 300 tagja van az egyesületnek, köztük mezőgazdasági csoportosulások. Az elnökség 5-7 tagot számlál, és mindannyian másodállásban végzik munkájukat. Az egyesület törekszik arra, hogy minden régióból legyen 1-1 elnökségi tagjuk. A megalakulás konkrét kiváltó oka a szemétzsák díj bevezetése volt, a komposztálással spórolni lehetett, és ez felkeltette az emberek érdeklődését is.

KM: Hogyan, milyen elvek szerint zajlik a komposztálás? Gondolom, a különböző kantonok miatt nehezebb egy egységes szabályrendszer lefektetése.

CG: Valóban. Éppen ezért nem is tudok egész Svájcra kiterjedő példával szolgálni. A lakosság a zöld javak elszállítását részesíti előnyben, mert ez kényelmesebb. A Kompostforum célja a Verursacherprinzip szerinti hulladékkezelés, azaz aki a szemetet termeli, annak kell fizetni. Tehá,t aki otthon komposztál, ott kevesebb elszállítandó zöld hulladék keletkezik, így kevesebbet is kell/kellene fizetnie. Ez azonban csak kevés helyen valósul meg így. Minden a lakosságtól függ. Thurgau kanton példáját tudom még elmondani, ahol én is lakom. Itt a lakosok megbíznak egy vállalkozót, aki igény szerint hetente vagy havonta egyszer elszállítja a zöld javakat a komposztáló helyre. A közösség maga számolja ki a költségeket, és maga határozza meg azt is, hogy az egyes házak elől történjen az elszállítás, vagy egy kijelölt gyűjtőpontról.

KM: Hogyan éri ez meg a közösségeknek?

CG: A zöld javak elszállítása még mindig olcsóbb, mint a szemeteszsákok díja. Ezzel ösztönözzük az embereket, hogy ne oda tegyék a keletkezett zöld hulladékot, hanem szállíttassák el. Természetesen a komposztálással még többet lehet spórolni. Különböző akciókkal ösztönözzük a lakosságot, pl. az első komposztálót ingyen kapják, vagy utalvány formájában kapnak hozzájárulást. Mivel a zöld hulladék begyűjtése nem tartalmazza a konyhai zöld javakat, ezért még inkább fontossá válik, hogy felvilágosítsuk az embereket arról, ez ne kerüljön a kukába.

KM: Milyen szolgáltatás vehető igénybe még a lakosok számára?

CG: Az ágaprítás. Ez körülbelül 4x van évente. Az első 10-20 perc ingyenes (szintén régiónként különbözik), ezt az önkormányzatok fizetik, a többi pedig a lakosokra hárul. A faapríték azonban nagyon jó a komposztba túlnedvesedés ellen, ezért azt ajánljuk, gyűjtsék a komposzt mellett, és mindig dobjanak rá. Csak a fennmaradó, nagy ágakat vitessék el. Így időt, pénzt, valamint a szállítással járó energiát, és környezetszennyezést is meg lehet „spórolni”.

KM: Mennyire tudatosak Svájcban az emberek e téren?

CG: Itt is, mint mindenhol, nagyon-nagyon fontos a felvilágosítás! Éppen ezért a Kompostforum egyik legfontosabb feladatának tartja a komposzttanácsadóknak szervezett tanfolyamait. Itt a szakismereteken kívül, konfliktuskezelés, kommunikációt, jogi ismereteket is szerezhetnek az érdeklődők. Vannak kifejezetten a lakosságnak tartott tanfolyamok is (kezdő, haladó, és talajtan), ezt már azonban nem mi, hanem a Thurgau-i hulladékégető üzem támogatja, ahol komposzttanácsadóként én is dolgozom.

KM: Ön mit tartana ideális helyzetnek komposztálás terén itt Svájcban?

CG: Én mindenek előtt a házi komposztálást támogatom, hiszen ez a legkörnyezetbarátabb, és legolcsóbb megoldás. Kiegészítésképpen igénybe lehetne venni a zöld javak elszállítását, pl. havonta egyszer abban az esetben, ha valakinek túl sok kerti hulladéka keletkezik. Nem is szeretem használni a hulladék szót, szerencsére a németben a Grüngut (zöld javak- a ford.) ezt sokkal szebben kifejezi. Valamint az is ideális lenne, ha az elszállított faaprítékból jutna annak, akinek kevés van. Azonban a komposzttal is óvatosan kell bánni, nem lehet „túlkomposztálni” a földet, hagyni kell a természetet, hagy dolgozzon! Semmiképp ne használjuk műtrágyát, és a komposztból is a megfelelő mennyiséget. Minél kevesebb trágyát használunk, a növény annál jobban tudja saját kémiai anyagait „bevetni” a kártevők ellen! Itt sem győzőm hangsúlyozni, mennyire fontos az emberek informálása e téren.

KM: Kedves Corinne, mit üzenne nekünk, magyaroknak?

CG: Örülök, hogy Magyarországon is érdeklődnek az emberek a komposztálás iránt, és hogy a szakemberek ismereteinek elmélyítéséhez mi is hozzájárulhattunk. (A Budai Komposztmesterek részt vehettek a komposzttanácsadói képzésen, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.) A legfontosabb tanácsom mindenki számára, hogy ne zavarjuk feleslegesen a természet munkáját, ő jobban tudja, mit csinál! Figyeljük meg inkább a természeti folyamatokat, és csak akkor avatkozzunk be, ha szükséges. Rendkívül fontos a biodiverzitás, és hogy kertünk természet közeli legyen. A rendezett rendetlenség sokkal szebb, mint a mesterségesen kialakított, mezei ú.n gyomnövényektől mentes kert. A természetben nincs gyomnövény, minden jó valamire. Ezt a fogalmat csak az emberek találták ki. Adjuk teret minden állatnak, és növénynek a kertünkben, és akkor mi is jól érezzük benne magunkat!
Jó komposztálást és kertészkedést kívánok minden természetszerető magyar embernek!

Köszönjük az interjút!